Keresés ebben a blogban

2015. január 14., szerda

Az én történetem

Kedves olvasóim!

Már többen osztottátok meg velem benyomásaitokat, tapasztalataitokat a bloggal, illetve a bloggal kapcsolatban, úgy érzem a fairplay jegyében, részemről is kívánatos ugyanez.
Illetve többen kerestetek meg, sokszor igen félszegen kérdésekkel, amikre egzakt választ aligha tudnék adni, de talán saját példámon keresztül ezekre is tudok reflektálni.

Mindenekelőtt azonban, szeretnék mindenkitől elnézést kérni tőletek, többen megírtátok, és teljs joggal, hogy egy kissé ellaposodott a blog. Ennek az okát nem nehéz kitalálnotok, messze nincs annyi időm, és energiám a szerkesztgetésre, mint korábban volt. Ezért a szükős időmből megpróbáltam mégis frissen tartani a blogot, és olyasmiket posztolni, amivel legalább a látogatóim egy részének kedvére tehetek. Néhányotoknak már írtam, hogy vannak ötleteim, de az időm, és energiám alig marad erre, emiatt csak halogattam őket, de lassacskán ígyekszem újra életet lehelni a blogba. Mellesleg egy ilyen írást is régóta terveztem, és a veltek való, főleg e-mailes interakció motivált, hogy na most belevágunk, ezúton is köszönöm mindenkinek, aki bármikor írt már nekem, akár hozzászólást, akár e-mailt. :)

Először is általában a romák, illetve szines pasik iránti érdeklődésem szokott felmerülni. Ennek konkrét okát nem igazán tudnám körülírni, tulajdonképpen így alakult. Már általános iskola alsó tagozatában tetszett nekem egy konkrét roma fiú, nem úgy általában a roma fiúk, mivel elég kevesen is voltak. Igazából az arca, olyan kedves mosolygós volt, mai fejjel már nem szerelemnek mondanám, de őt igazából mindenki kedvelte, vidám, kedves természete miatt.
Igazán azzal lopta be magát a szívembe, amikor egyszer eljött elém anyukám munkahelyére, valami rendkívüli okból, hogy ne egyedül menjek haza, és onnantól kezdve jó barátságban voltunk vele, és a pár évvel idősebb nővérével is, mígnem azt hiszem elköltöztek, vagy iskolát nem váltott.
Felső tagozatban már megváltozott a társaság, és olyan 6.-7. osztályos koromban felkeltette az érdeklődésem egy roma fiú, aki ha jól emlékszem lebukott az osztályunkba. Akkor már érdeklődésem ilyen irányban bontogatta szárnyait, bár természetesen még mindig a magam gyermeki módján, de barátnőimmel már el beszélgettünk arról ki tetszik, ki nem. Ezidőtájt találkoztam a "megkülönböztetéssel", a cigány, mint kifejezést már presze korábban is hallottam, és valamennyire tudtam is, hogy kire szokták mondani, de a negatív viszonyulással ekkor találkoztam először egy-egy barátnőm részéről, akik erről beszélgettünk, hogy ez az ominózus roma fiú, illetve voltak mások is, akikkel haverkodott, a mi és más osztályokban nem kerültek be az értékelhető fiúk közé, "mert fúj".
Ennek ellenére ez nem szegte kedvem, és voltak más barátnőim akik viszont semlegesen viszonyultak hozzájuk, amennyire lehetett, mert egy idő után elég renitens viselkedésével tünt ki a tömegből ez az ominózus fiú, ami miatt engem még jobban érdekelt. Kicsit sajnáltam, illetve furcsálltam a jeleket, amiből, szülői útmutatással, és a magam kis gondolataival kikövetkeztettem, hogy nem lehet túl jó sora otthon, nem csak a szegénység, hanem nagyobb testvérei miatt is, akik hasonlóan szemétnek tüntek vele, mint amilyen ő volt a többi fiúval. Ez utóbbi miatt is érdekesnek találtam, mert voltak más (amúgy nem roma, de ez itt mindegy is) fiúk, akik mindenkivel olyan ellenségesek voltak, ő viszont csak a fiúkat "bántotta". Talán éppen ezért is kapcsolódik hozzá egyik "első" élményem, ő volt az első fiú, akit szemtől szemben láttam meztelenül, egy tesi óra után azt hiszem, amikor nagy tumultus volt, és valami általam ismeretlen okból nagy kiabaálás, sértődés volt, amikor én a legjobb barinőmmel haladtam el az öltözőjük elött, az egyik osztálytársam majdnem sírva szaladt ki a tanári felé, ez a roma fiú pedig ott állt, egy poló volt a kezében anyaszült meztelenül... a barna teste szinte vonzotta a tekintetem, nem szexuális vágyakozás miatt, hanem érdekesnek, szépnek találtam, nem volt vékony fiú, volt egy kis pocakja, de jó alakja volt, formás feneke, és ezután kezdtem el méregetni néha. Ami miatt néha zavarba is hoztam, amit akkor még nem teljesen értettem miért, inkább zavarta, és rámförmedt, hogy mit nézek rajta... ami akkoriban nagyon megviselt, mert azt hittem ő csúnyának tart, de azóta rájöttem, hogy valószinüleg más okból viselkedett így.

A másik, meghatározónak és már tényleg élménynek is nevezhető dolog már gimis koromban volt.
Kb. 15 éves lehettem, nem oda jártam suliba ahol laktunk, hanem bejártam minden nap, és mivel a szüleim sokszor dolgoztak majdnem estig, volt némi személyi szabadságom általában. Ezt ma már nem gondolom olyan szerencsésnek, és az esetet sem amit részletezek, de nem is bántam meg.
Bár valószinüleg nyilvánvaló nektek, mégis leírom, hogy ennyi idősen már valamennyire tisztában voltam magammal, és a lehetséges élethelyzetekkel, amik előfordulhatnak, ha egy fiúnak tetszem...
Viccesen megjegyzem, hogy volt olyan barátnőm, aki nagyon jó fej volt, sőt ma is az, de annyira féltették, illetve félt is emiatt, hogy akkoriban még elég szoktlan módon gázspray-t hordott a táskájában. Ami ma már nem szokatlan annyira, de akkoriban néhány rosszindulatú barátnömmel picit azon köszörültük a nyelvünket, hogy ezzel próbálja "jobb színben feltüntetni magát"(finoman fogalmazok :P ), mert nem volt túl népszerű szegény, leginkább a külseje miatt.
Én viszont nagy lánynak éreztem magam, aki (színes sportolói múltam-jelenem miatt) meg tudja védeni magát, ha kell. Ami utólag visszatekintve, fizikailag még ha meg is állhatott volna, hozzállásom nem volt ilyen érett. 
Hogy a lényegre térjek, tudjátok, minden évben a középsikolákban vannak bulik, gólyabál, farsang, ilyesmik, és egyik ilyenen többen is belógtak külsősök, amiből késöbb balhé is lett, de ez a történetet nem érinti, így megismerkedtem egy roma pasival... igazából nem tudtam, hogy roma, azt sem, hogy idősebb nálam vékony volt helyes arcú, kb korunkbelinek tünt, és beszélgettünk, táncoltunk a magunk módján. Amitől megkedveltük, (a sunyiban, a buli elött megivott vodka hatása mellett), hogy szones, fényképezős mobilja volt, ami akkoriban még nem volt annyira hétköznapi, és kattintgatott rólunk prá gyakorlatilag felismerhetetlen képet, de ez akkor tök buli volt :) Majd amikor haza indultunk, elkisért engem és két barátnőmet és egy másik fiút a buszhoz, majd engem és egy barátnőm aztán a vonathoz. Anyumék már az otthoni állomásnál vártak, így letett abéli szándékárol, hogy hazakisérjen minket, de nagyon nyomulósra váltott, így a számunkat azért megkapta. Késöbb aztán msn-re is felvett, nem tartottunk túl szoros kapcsolatot, majd néhányszor megjelent a suli előtt, mikor végeztünk, ha a többen indultunk haza, lekoptattuk, de volt néhány alkalom, amikor hagytam, hogy elkisérjen. Sokat beszélgettünk pasizásról ilyesmiről, tudta, hogy van egy fiú akivel tetszün egymásnak, de annál jobban nyomult. Elég sokáig titkolta, hogy ő már 23 éves, de végül a kiváncsiságommal, és sok intim msnezgetés után megfüzött, hogy menjek fel hozzá egy délután.
Én akkor még szüz voltam, és egyébként 17 éves koromig így is maradt, így nem rontott ajtósul a házba, de utolag elég számító dögnek tartom :P Némi beszélgetés után, hogy érdekel-e betett egy pornófilmet, és együtt kezdtük nézni. Átültünk az ágyára, és valami oylasmit kérdezett, megfognám-e neki, olyan feszült voltam, már csomószor gondoltam, h lelépek, de a hebegés, habogásom igennek vette, és letolta a nadrágját, csak lopva néztem oda, de emlékszem, hogy egy elég szép, és ápolt, majdnem totál szörtelen, majdnem kemény, nem túl nagy de elég vastag fütkyöse volt. Rátette a kezem én pedig alig néztem oda, inkább a pornót néztem, de izgatott voltam, remegtem is talán, nem csak szexuális izgalom, hanem félelem miatt is. Magára a pornófilmre nem is emlékszem, csak néztem a képernyőt, mig ő kérdezgetett, és eljutottunk oda, hogy szeretne kinyalni...amire igazán nem is válaszoltam, csak segitett kigombolni a nadrágom. Lehúzta a bugyim is, de a felsőm akkor nem engedtem, igy azon kerestől fogdosott, csókolgattott, és hanyatt fektett, ö pedig hason fekve kezdett nyalni az ágyon, miután addig gyakorlatilag csak simogattam magam, teljesen új, gyengédsége ellenére tolakodó, furcsa érzés volt. Ma már tudom, hogy már akkor elég jó orgazmuskészségem volt, amit azóta tudatosan igyekszem fejleszteni, de ott volt az új veszélyes érzés is, hamar elélveztem, ez volt az első igazi, szinte mindenemben éreztem a feszütlséget, mintha kiszakadtak volna belőlem, a végtagjaimból a testemből, de maga a feszültség nem oldódott fel. A partnerem ezt kicsit félreértelmezte, azt hitte ennyire kivánom, és rögtön rátért, hogy akkor most én neki, ő forditva feküdt az ágyra, és az arcom elött lifegett a farka. Megfogtam, ami lényegében a beleegyezés jele lehetett, és szóban instruált néha, elöször a heréit puszilgattam, ami igazából megkönnyebbülés volt, mert nedves volt a makkja és féltem milyen íze lesz, meg egyáltalán a helyzettől, közben próbáltam sután rángatni, de rendre igazgatta a kezem, amitől kezdtem hülyén érezni magam. És mikor megkért, h kapjam be, igazából csak kapaszkodtam bele, és probáltam a számhoz emelni, elvette a kezem a farkáról, és úgy mondanám, hogy a számba kinálta. Párszor elég mélyen betette, de nem bírtam, és öklendezni kezdtem, így kicsit pánikszerüen verni kezdtem inkább. Még a könnyem is kicsordult, nem tudtam mit csinálok, nem tudtam mit akarok, néha közelnyomta a fejem, gondolom azt akarta, h kapjam be, de nem mertem, tudtam, ha elélvez túl vagyunk rajta, ami be is következett, bár összekente a kezem, rám is fröccsent belöle, de nem érdekelt, gyorsan felöltöztem és rohantam el tőle, pedig még élvezéskor be akarta kapatni velem. Rohantam haza, nem bántam meg vagy ilyesmi, csak pánikba estem, és ezzel egyikünk sem tudott mit kezdeni. A pláne hogy ezután egyszer beszéltünk msn-en, de amikor elmőadtam a bizonytalanságomat, még engem hordott el mindennek ez a fiú, így meg is szakadt a kapcsolat. Amit kicsit sajnáltam, mert sokat gondoltam rá, de végül beláttam, hogy ő sem volt elég érett hozzám, én pedig pláne nem hozzá. Titokban is tartottam sokáig, akkora hülyeségnek tünt, pedig utólag nem volt akkora sorsdöntő dolog, csak egy suta, naiv szárnybontogatás.

Borzasztó hosszúra sikerült ez a kis szösszenet, pedig lenne még mondanivalóm, de ez már egy másik posztban fogom megírni. Köszönöm mindenkinek, aki végigolvasta. :)


XOXO

A szerk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha kommentelsz, kérlek ügyelj a helyesírásra, ez is moderálási szempont!
Illetve, mellőzd személyes adatok, e-mail, vagy más oldalak címének közzétételét!