Keresés ebben a blogban

2014. november 17., hétfő

Levelet kaptam lájf: A NAGY Ő?!

E-mailben kaptam ezt a történetet, pontosabban inkább novellának nevezném, Zs. tollából.
A tagolás sajnos kicsit szétesett bemásoláskor, ezért elnézést, fogadjátok sok szeretettel.


Egy történetet szeretnék megosztani, rajtad keresztül mindenkivel, amit így igazán senkivel nem osztottam meg, és hiába nyomta kicsit a lelkem, nem is szándékoztam. Soraimat olvasva talán világos lesz miért.
Jópár éve volt már, együtt laktam egy fiúval, ő dolgozott, és mellette egyetemre járt, akárcsak én, és együtt éltünk Magyarország egyik városában egy hangulatos kis lakásban.
Ö(az akkori fiúmra így próbálok hivatkozni, hogy kellően személytelen maradjon) a második együtt töltött tavaszunk előtt lehetőséget kapott egy külföldi tanulmányútra. Aminek nagyon örült, nagyon jól jött neki, mégis mint egy jól összeszokott pár, mielőtt rábólintott volna, kikérte a véleményem, ami bennem kicsit vegyes érzéseket keltett. Örültem, hogy megkérdezett, és éreztem, hogy ez tulajdonképpen csak formalitás, egyrészt mert alig két hónap, ami nem a világ, másrészt mindkettőnknek nyilvánvaló volt ez totál nem ügy köztünk. Ennek ellenére kicsit megrémített a kérdése, így kicsit nehezebben éreztem utána az egészet, bizalmi deficitként gondoltam erre.
El is jött a nagy nap, és volt pár közös barátunk, de már nem volt olyan élet a lakásban, és néhány régebbi barátnömhöz fordultam, akik el is hívtak többször bulizni, amitől óckodtam, nem voltam, és ma sem vagyok elememben az olyan bulikon ahol az esemény csupán eufemisztikus kerete a piálás+tánc+pasizás hármasának. De igyekeztem jól érezni magam, annak ellenére, hogy voltak igen kínos pillanatok, amikor megpróbáltak engem, vagy olykor minket :) felcsípni.
Főleg egyetemi bulik voltak ezek, de kozmopolita közönséggel. Egy ilyen kínos interakció kapcsán ismerkedtem meg a történetem középpontjával, egy fekete pasival, akit nevezzünk csak D.-nek, aki kvázi kimentett egy bájosan együgyűen udvarolni próbáló furcsán illumináltnak tűnő gólya “bűvköréből”. Bár a lovagiasságát ugyan csak én éreztem, mivel, mint kiderült engem kiközvetítettek hozzá barátnőim az egyik keresztül. Ugyanis elég egzotikus angolt beszélt, ami a helyi dolgozók hunglishával kombinálva kellően mély kommunikációs szakadékot képzett, én pedig közismerten tanultam franciául, tehát meg kell értenem, amit mond. Aminek egyetlen gátja az volt, hogy D. egyáltalán nem beszélt franciául… ami kissé feszengően illedelmes kézfogás, és bemutatkozás után számomra teljesen egyértelművé vált, és valójában csak kiejtése volt szokatlan a magyar fülnek, már amit hallani lehetett a hangzavarban. D - tudtam meg a nevét, a kissé feszült helyzetet oldandó bemutatkozás és kézfogás után-. nem járt az egyetemre, egy kisebb társasággal érkezett, akinek ő volt a nyelvi tudora. Miután én is ebben a szerepben tetszeleghettem számára, hiszen mintegy pajzson hordoztak elé, szóba elegyedtünk, és viszonylag hamar megtaláltuk a közös hangot, a magunk kis közös nyelvén, néhány szót tudott magyarul, kicsit beszélt portugálul, amit én természetesen nem, de mindkettőnknek idegen lehetett egy kicsit a zsongás, gy viszonylag jó társaságra találtunk egymásban.
A jótékony félhomályban külsejét elsőre szemügyre sem tudtam venni, de igen kellemes illatot árasztott, ami a cigi és szeszgőzös helységben üdítően hatott rám. Külseje alapján nálam idősebbnek gondoltam, de kora számomra meghatározhatatlan volt. Túl sokáig trécseltünk, ugyanis indulni akartam haza, de nagyon kedélyesen abban maradtunk, hogy a 2 nap múlva esedékes bulin ismét nyújthatnék nyelvsegélyt, ha úgy alakul…
Akkor még nem ismertem el magamnak, de már akkor motoszkált bennem a kisördög, izgalmas jelenségnek találtam, tetszett az illata is, de mivel még csak nem is beszéltem korábban fekete pasival, így az újdonság varázsának tudtam be.
Két nap múlva el is mentem a bulira, nem igazán kerestük egymást, volt egy nagyobb ismerős társaság, akik ünnepeltek is valamit, így fokozottabb volt a hangulat mint egyébként, így önmagamhoz képest én is elengedtem magam, poharazgattam egy kicsit(kvázi absztinens életvitelemhez viszonítva). A barátnöimmel picit táncoltunk is, ami nálam már a vakmerőség határát súrolja, és közben egyre jobban kezdett megtelni a hely, ami kezdett is kicsit nyomasztani, fülledt is volt a levegő, az a kicsi is amit ittam a fejembe szállt, át is vágtam a tömegen a pulthoz, hogy leüljek egy kicsit, és jöjjön be egy kis friss levegő is. Már néhány perce üldögéltem ott, amikor megjelent D. a bejáratnál, és már messziről mosolygott rám, és kicsit viccesen odavetette a maga angolságával, hogy “Csak nem rá vártam?”, picit szóba is elegyedtünk, ö ivott egy sört, de nem igazán éreztem magam komfortosan, elhatároztam hát, hogy haza megyek. D. Sajnálkozott, marasztalni próbált, hogy beszélgessünk még, azt mondta kikisér kicsit a levegőre, hogy jobban legyek, addig is tudunk beszélgetni, aztán ha van kedvem, kifizeti újra a belépőmet… szabadkoztam,de végül csak kikísért, amit akkor nyilvánvaló célzásnak értékeltem, picit szótlanul álldogáltunk kint, de végül ismét kellemesen elbeszéllgettünk ismét, és mivel láttam, h nagyon marasztalni akar, felajálottam, hogy elkisérhet egy darabon.
Kint már jobban meg tudtam nézni magamnak, rövidhajú, magas, sportosabb alkatnak mondanám, de nem izmosnak, kellemesen harmonikus kisgárzása volt. Addig cseverésztünk a magunk módján míg hazaértem, D pedig kicsit elbizonytalanodott a visszautat illetően… felajánlottam neki, hogy jöjjön fel, nyomtatok egy térképet neki, nehogy miattam elkallódjon. Nem azért hívtam fel, hogy lefeküdjek vele, még ha tudtam is, hogy ez egy ilyen jelzés, de úgy tűnt ezt ő is érzi, és kicsit bizonytalan volt, zavarba jött…
Hellyel kínáltam, mig a google-ön kerstem neki egy jó térképet, ős közben tovább beszélgettünk, azt már tudtam, hogy korábban Portugáliában, Spanyolországban dolgozott, de elmondta, hogy az eltévedés nem idegen tőle, így került Magyarországra. Megismerkedett egy magyar lánnyal, akivel együtt életek, de a lány aztán hazajött, de megigérte neki, hogy utána jön. Jött is majd 3 hónap múlva, de addigra a lány nem volt kiváncsi rá, közben vőlegénye lett… így hánykolódik most Magyarországon. Azt mondta nem érzi rosszul magát itt, próbál felejteni, és dicsérte a magyar lányokat, szerinte is ők a legszebbek, ahogy hallotta ezt tudjuk is, dicsért engem is, h milyen szerencsés a barátom, mert bár a magyar lányok szépek, és nagyon kedvesek, neki nem igazán volt szerencséje, nem vette igazán komolyan itt senki.
Belefeledkeztünk a beszélgetésbe, kicsit el is repült az idő, és intimebb témák felé keveredtünk, elmondtam, h én nem vagyok jó a pasizásban. D pedig elég öszintén elmondta, h hallotta már ezt lányoktól, és azok voltak a leg”belevalóbbak”, akiknél úgy tünt ez igaz, de nekik sem ö szokott kelleni, hanem amit nyújt szerinte.
Ezen a ponton szinte felrobbant bennem a kisördög, muszáj volt megkérdeznem, hogy igaz-e hogy a feketéknek, hát nagy van?! A kérdést szinte rögtön megbántam, próbáltam szabadkozni, de meglepő természtességgel reagált. Valahogy úgy foglamazott, hogy azt nem tudja, tudhatja, hogy kinél nagyobb, mert ez nem érdekli, de az övé nagy és, jó, és úgy vette észre ezzel “errefelé” nagy kincs, a lányok nem akarnak vele komolyan kezdeni, nem akarnak vele maradni, csak kipróbálják, egyszer-kétszer, aztán el is akarják őt felejteni… hiába próbált udvarolni.
Ezért - mesélte - inkább próbál heves lenni, ami számára nem kellemes, ö szereti az áhított nő testének minden szegletét megismerni, akivel van, de a lányok ezt nem akarják, mert hazudnak arról, hogy van-e valakijük, vagy csak félnek hogy túlságosan elgyengülnek, ezért inkább kemény, és abban a rövid időben amíegyütt van valakivel, minél több örömöt adjon, és így mindketten kapnak valamit, nem pont azt amire vágynak, de valamit. És ekkor nekem kezdett bókolni, hogy ezért is örült, hogy megismert, tudtunk beszélgetni, és nagyon tetszem neki, ezért volt zavarban mikor felhívtam hozzám...de nagyon megjitten adta elő.
És ekkor rájöttem, hogy gyakorlatilag beleragadtam a gondosan megszőtt hálójába.
Felizgatott a jelenléte, kicsit elesettnek tűnt, szinte sajnáltam is, megsimogattam közelebb hajoltam ö pedig rögtön megcsókolt, nagyon forró volt, és egyszerüen kiürült az elmém. Volt bennem vágy, de nem közvetlenül iránta, szinte csak motorikusan, nem volt bennem kétség, vagy félelem, csak annyi volt a fejemben, hogy ez a szinte ismeretlen fekete féfi meg fog baszni, itt és most. Megfogtam a kezét, felálltam, és elindultam a hálószobánk felé. Ezt a szinte emelkedett pillanatot ö törte meg azzal, hogy mielött bejön, a mosdóba el kell mennie, Bementem a hálóba leültem az ágyra, és egy pillanatra gondolkozni kezdtem, ami ágyunk volt a barátommal… hallottam ahogy D át megy a wc-ből a fürdőbe, felpattantam, hogy megelőzzem, és elmondhassam, hogy ez nem jó így, amikor benyitottam, letolt gatyával állt a mosdókatylónál, és a hatalmas farkát prbóálta megmosni… D kicsit félreérthette megjelenésem okait, megfogta a kezem, és határozottan behúzott a küszöbön, míg én kicsit leblokkoltam. Láttam már ugyan nagy farkat, feketét is… az interneten! De amikor ott vár egy a fürdőszobában, az egy nagyon váratlan fordulat volt… utólag végig gondolva a hirtelen határozottsága is meglepett, és kicsit félreérthettem, mert azt hiszem arra akart kérni, hogy segítsek megmosni, ehelyett a hirtelen sokktól, és kicsit a határozottsága miatti félszből, gyakorlatilag rábuktam a farkára.
Ez igazából meglephette, valami olyasmit mondhatott, hogy ért mit szeretnék, de nem igazán figyeltem, az hogy a számban volt, gyakorlatilag m inden érzékszervem, az agyam is eltompította, arra emlékszem, hogy komótosan elzárta a vizet, és a kezével vinoman smogatva megfogta az arcom, és még mélyebbre próbálta a számba adni a méretes falloszát.
Nem is tudom medigg bólogattam rajta, egyser csak felsegitett, és azt mondta,  menjük az ágyra, nagyon sok örömet akar nekem szerezni. Én mint akit hipnotizáltak elindultam a szoba felé, még mindig szinte semmi ne járt a fejemben, vagy nem emlékszem gondoltam-e valamire, teljesen a jelenben voltam, leültetett az ágyra, leült mellém, és valami olyasmit kérdezett, hogy érzi hogy lángolok érte, de volt-e már bennem ekkora fasz. Csak ingattam a fejem, hogy nem, közel sem, mire elmosolyodott kajánul, letolta a nadrágját, és lerángatta az enyémet, én mintha csak szorgalmas stréber kislány lennék gyorsan levettem a felsőmet is, amire nagyon frooón megcsókolota s elfektett az ágyon. egy darabig igy ölelkeztünk, majd abbahagyta, és elkezdett lefelé haladni, az ágy mellé térdelt...azt hiszem ö vette le a bugyim, és vicces részlet, hogy után meg sem találtam, később amikor a barátommal szakítottam már, ő találta meg valahol a lakásban :)
Tehát, D iszonyatosan lelkesen, belenyalt a puncimba, mintha csak csókolózott volna, tényleg nagyon odaadóan és hevesen, a combjaim simogatta, a nyelve szokatlanul mélyre hatolt bennem, fenséges érzés volt. Néha egy-egy gondolat, hogy “ez a barátommal közös lakásunk, ez a mi szerelmi szentélyünk” viharzott át az agyamon, de csak kapaszkodni bírtam, és rengeteg minden kavargott bennem. Ahogy D nyalt, egyszerűen átszakadt bennem valami bűnös élvezetet rejtő gát, és remegni kezdtem… nem orgazmusom volt, mint amikor valamitől nagyon tartasz, ideges vagy miatta, egy kínzó kihívás, amit mégis vársz. Hold D fejébe, hol a combon nyugvó kezeibe, hol az ágyneműbe, hol magamba próbáltam kapaszkodni, mikor lenéztem néha ö is visszanézett, és csak az alig beszűrődő fényben megcsillanó fekete bőrét, és a szinte már ijesztően a semmiből elötünő két barna szem árnyait láttam.
Egyszerre abbahagyta, kicsit megpuszilgatta a hasam ami iszonyatosan jól esett, éséreztem ahogy a farka hozzám ér, szét tárt lábakkal feküdtem, és csak annyi jutott eszembe, hogy egy kurva is ezt érezheti., összezárta a lábaim és a farkával szó szerint utat tört magának. Éreztem, hogy óriási, akartam is, de furcsa is volt, sok is volt. De teljesen más érzés mint eddig bárkkivel, más volt a mozgása, a stílusa, minden. Teljesen kész voltam, elég finomakat lökött, amikor egyszercsak kikapta, hirtelen éreztem a helyét.
Úgy gondolta jobb lenne mindkettőnknek ha ráülnék. Levette a trikóját, felfeküdt az ágyra, és felé guggoltam, azt se tudtam hová nézzek, gyönyörű mellkasa volt, ahogy ereszkedtem a nagy farkába, amit szinte el sem hittem, jobban éreztem, mint valaha bárkit. Ha nem nyalt volna, még akkor utat talál magának annyira felpörögtem, de egy ponton úgy éreztem elég, hiába lenne tovább, és megcsokoltam, majd ráfeküdtem, ö pedig átölelt, és szinte mérnöki pontossággal kezdte ugyanaddig belém lökni a farkát, talán egy perc sem kellett, olyan mélyről feltörő orgazmusom lett, kapkodtam a levegőt(még arra is csak jóval késöbb ébredtem fel, hogy még gumit sem használtunk, bár meg kell hagyni ebben nem volt nagy rutinom, de a lelekjelenlétem sem meg hozzá),csak összeszorítottam a szemeim, talán kinyitni sem mertem. Néha változott az iram, egy idő után csukott szemmel elernyedtem mellette, holott még mindig lenyügözött, hogy még mindig kőkeményen áll a farka a pinámban..
Egyszerre csak elkezdte egyre mélyebbre lökni, nem érdekelte a határom… erre, kicsit felszisszentem, kipattant a szemem, és talán dühösen nézhettem rá, mert pajkosan rám kacsintott. Mondtam neki, hogy ne csinálja… nem mintha értette volna.
Néha talán teljesen tövig belém nyomta, ami az egyébként is feszítő érzés mellé egy normális esetben csak kellemetlen, most valami egészen furcsán kikészítő fájdalmat produkált. Kellemetlenség ellenére volt benne valami iszonyatosan izgató, soha nem “adtam át” ennyire az önmagam, és a helyzet feletti kontrollt másnak. És hogy mindezt egy szinte idegen férfi karjaiban élem meg… igazi bűnös élvezetet jelentett számomra, annyit éreztem, hogy itt egy FÉRFI, és ő itt most engem megbasz. Öröm, szégyen fájdalom, és olykor viharos élvezet kavargott benne, még hasonlót sem éreztem azelőtt, ellenmondást nem tűrően járt bennem, amikor begyorsított, összeszorítottam a fogam, és azt kezdtem szinte sikítani, hogy szeretlek.
Persze akkor ennek nem tulajdonítottam nagy jelentősséget, és persze D. sem, de később rájöttem, hogy nem konkrétan öt szerettem, hanem annak szólt, hogy ö tényleg megbasz, és ez az amit szeretek.
A nagy vágtában hirtelen kikapta a farkát, a teste megfeszült, felhördült, én teljesen ráborultam, és remegett alattam, tudtam, hogy elélvez, és boldog voltam, örültem, hogy így érezzük egmás testét, még ez szembesített is vele, hogy felelőtlenül gumi nélkül csináltuk. fogalmam sem volt hova élvez, az ágyra, a fenekemre is jutott pár forró csepp, de nem érdekelt.
Kikészültem. Kicsit örültem hogy vége, de csodálatos érzés volt, kiterült az ágyon, én rajta kuporogtam pár pillanatig, de még így sem hagyott nyugodni… a farka még puhán is nagy volt, elismerően megpaskolta a fenekem, és mintha mi sem lenne természetesebb, mintha ott lenne a helye, visszatette belém a farkát. Kicsit kezdtem józanodni, de mintha tartoztam volna, elkezdtem mozogni rajta… már kikészültem, nem kívántam ,de valami hajtaott, felegeyneesedve lovagoltam a farkán, ő pedig mintha Afrika királya lenne, csak nézett engem. Amikor behunyta a szemét, tudtam,h mi jön de nem tudtam mit tegyek, csak mozogtam, és egyszerüen belém élvezett. Ez volt nekem  a fordulópont, úgy éreztem most megjelölt, ez volt az első pont amikor elkezdtem érezni mit is tette, és mi is lehet ebből.
Velem aludt aznap, és tulajdonképpen a nője lettem, bár igyekeztem kikötni, hogy van barátom, de ő bízott. Alig több mint két hét volt a barátom hazatértéig, és sajnos pontosan azt tettem D-vel, amit megjósolt, rejtegettem, nem mutatkoztam vele, ami miatt veszekedtünk is…
Ez is volt az oka, hogy olyanok voltunk egymásnak, mint akik már évek óta együtt vannak.
Kicsit gesztusaimmal, kimondatlanul talán hitegettem, ezért is volt nagyon csalódott, mikor pár nappal a barátom hazaérkezése előtt szakítottam vele. Nem voltam biztos a döntésemben, de ezt éreztem helyesnek. De sajnos nem vált be, a barátommal hazatérte után egy hónappal szakítottam. Nem tudtam napirendre térni, nem tudtam vele őszinte lenni.
Ezután majd egy évig nem is volt senkim, viszont D megtalálta az igazit, legalábbis remélem, úgy hallottam, itt Magyarországon, megismerkedett egy norvég lánnyal, el is ment vele Norvégiába, és azóta, ha minden igaz, született is már 2 gyerekük.
Hát ez a mi történetünk!